Az interaktív és innovatív irodalom óra célja az összefoglalás és a Nyugat nemzedékéhez tartozó írókról és költőkről szóló tudnivalók átismétlése volt különböző IKT eszközökkel és alkalmazásokkal.

Az óra legelején a tanárok a diákok motivációját igyekeztek növelni egy házilag barkácsolt szerencsekerékkel, amely kedvezményeket tartalmazott a közelgő dolgozattal kapcsolatban. Az elgondolást jónak tartom, hiszen játékosított módszernek minősül, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem erősíti meg a tanulók belső motivációját és az autonóm tanulásra való igényüket, márpedig gimnáziumban ez elengedhetetlen. Ugyanakkor a beharangozott dolgozat és számonkérés arra sarkallta a diákokat, hogy figyeljenek, hiszen az összefoglaló óra alatt már fel lehetett készülni a közelgő tesztre.

A csoportmunkához a tagok előbb meg kellett találják a társukat különböző írói portréképek alapján. Ez egyben szórakoztató volt, és kihívást jelentett, hiszen nem volt mindenki számára egyértelmű kit ábrázol az adott kép. A csapatok megalakultával a feladat az volt, hogy egy adott írónak/ költőnek a Fakebook nevezetű online felületen keresztül egy profilt kellett létrehozni. Amint a névhasonlóság is jelzi, a Fakebook a Facebook egy hasonmása, amit pedagógiai célokra lehet felhasználni. A feladat célja az volt, hogy a 2-3 fős csapatok minél több információt összegyűjtsenek az adott alkotóról és közzétegyék az említett oldalon. Az idő szűkében sajnos, lehetetlen volt egy író vagy költő teljes életművét feldolgozni, legjobb esetben az életrajzi adatokig jutottak el a tanulók, bár gimnáziumban inkább tanácsos a versek és művek elemzésével foglalkozni, mint a művész autobiográfiai adataival.

(forrás: https://www.slideshare.net/114619/fakebook-46328716)

A felület pedagógiai előnyét a jegyzetkészítésben látom. Akárcsak a Padlet, ez is lehet az alternatív összegzés egy formája, azonban a használhatósága érdekében több időt kellene erre szánni, mint röpke fél órát. A diákok zöme azt is hiányolta, hogy a csapatokban csak 1-1 íróval foglalkoztak, tehát nem volt átjárás a profilok között, ezért csak marginálisan fedte le a feladat az összegzést.

A tanárok a csoportmunka alatt igyekeztek pozitív visszajelzést adni a diákoknak, rendelkezésükre álltak, kérdés esetén segítettek és javaslatokat adtak. Ami hiányérzetet keltett bennem, az a konkrét produktum leellenőrzése és véleményezése volt. Sok csoport – saját bevallása szerint – inkább elviccelte a feladatot, és nem fektetett bele kellő energiát. Ha a tanár kezdetben jelzi, hogy a csapatok profilját egyenként átnézi és véleményezi, valószínűleg nagyobb komolysággal kezelte volna a társaság a feladatot.

A Fakebook szerintem egy könnyen felhasználható felület, hiszen manapság a fiatalok majdnem kivétel nélkül ismerik és tagjai a közösségi médiának, ezért számukra nem jelent kihívást a felület kezelése. Saját szakterületemen nem tudom, hogyha rendszeresen alkalmaznám, de egy projektmunka keretén belül hatékonyan tudnám hasznosítani. Pl. a diákok kulturális és földrajzi ismereteinek gyarapítása érdekében azt a feladatot adnám, hogy különböző finn városoknak létesítsenek egy profilt, amin feltüntetik a lakosság számát, a város területét, a hivatalos nyelveket, a nevezetességeket, a kulturális programlehetőségeket stb.

A november 14-én Réka, Melinda, Emese és Imola által tartott 11. osztályos, emelt szintű matematika óra a félév legjobban sikerült mikrotanítása volt. Egyrészről a lányok egy nagyon jól megtervezett és lebonyolított, jó hangulatú órát tartottak, másrészről sikerült bebizonyítaniuk, hogy a matematikai szorongást igenis el lehet kerülni korosztálytól függetlenül, csak megfelelő oktatási módszereket és eszközöket kell bevetni.

Az óra központi témája a gráfelmélet és az Euler vonal volt, ami önmagában nem egy könnyű témakör, főleg, hogyha 45 percben kell feldolgozni. A mikrotanítás sikeressége úgy gondolom, hogy a nagyon alapos felkészültségnek, valamint a játékosított módszereknek köszönhető.

Nagyon frappáns megoldásnak találtam a játék-elmélet-játék keretes óraszerkezetet. A diákok csoportokban kellett feladatokat megoldjanak a One Touch Draw alkalmazáson keresztül. A feladat az volt, hogy az ujjunk felemelése nélkül menjünk végig különböző formákon, és ha sikerült, próbáljuk deduktív módszerrel felfedezni az általános érvényű szabályt. A játék bár eleinte szorongást keltett bennem, pár pillanat alatt lekötötte a figyelmemet és sikerélményt szerzett. A játék révén a téma iránti érdeklődésem és motivációm egyre csak nőtt.

A csapatmunka azért volt alkalmas, mert nagyban elősegítette a tagok közti kooperációt. Amint valamelyikünk elakadt, egyből a segítségére siettünk javaslatokkal, hogy milyen más úton próbálhatná a társunk végigvinni a pályát. A módszer teljes sikert aratott, hiszen jó hangulatban, motiváltan és odaadóan végezte mindenki a feladatát. A szabályt is sikerült közösen megfejtenünk. A játékot egy rövid, de annál lényegretörőbb és izgalmas tanári prezentáció követte, amiben elhangzott minden elméleti tudnivaló. Külön dícséretre méltó Réka magabiztos tanári kiállása és előadásmódja. A frontalis módszert újból egy kooperatív módszer követte, hiszen az elhangzottakat felhasználva párban kellett minél több pályán végigmennünk. A játékosított ,,számonkérés” szórakoztató és hatékony módja volt az ismeretek elmélyítésének és visszaadásának.

A tanárok a mobiltelefon aktív használatára építették fel az órát. A telefonos applikáció, a One Touch tökéletesen megfelelt a pedagógiai céloknak. Eleinte a tudásfelmérés és a ráhangolódás végett használták a diákok, majd a tudás elmélyítésére és lehorgonyzására.

(forrás: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.alcamasoft.onetouchdraw&hl=en)

Az értékelés a játékosított elemeknek köszönhetően az azonnali visszacsatolásban mutatkozott meg. Amint teljesítésre került az adott pálya, a játékos pontot szerzett, tehát visszajelzést kapott a munkája eredményéről. A gamification egyik alappillére pont ebben az azonnali visszacsatolásban rejlik. Természetesen, ezen kívül a tanár is igyekezett minél támogatóbban és bátorítoan állni a diákok munkájához. Helyes válasz esetén pl. nem mulasztották el megdícsérni az adott tanulót.

A mobiltelefon, mint IKT eszköz számos előnyt tud jelenteni egy tanórán, ha a megfelelő célra van felhasználva. Saját szakterületemen (finn nyelvoktatás) természetesen nem tudnám hasznosítani a One Touch Draw alkalmazást, de pl.az online szótanuló applikációkat, szótárakat igen (Learn Finnish Phrasebook, Tanulj finnül ingyen stb.), vagy akár a Socrative és Kahoot tudásfelmérő kvíz applikációkat. Egy finn pedagógus szerint nem megtiltani kellene a mobiltelefonok tanórai használatát, hanem értelmes célok érdekében kellene bevonni ezeket a  tanításba. Ha már a tanulók kezében folyton ott van a készülék, akkor hagyni kell őket használni, csak a megfelelő kontextusban és a megfelelő céllal.

A Timi, Dávid, Bence és Viktor által tartott 9.osztályos kémia órára a letisztult szerkezet és a fegyelem volt a jellemző. A tanároknak sikerült egy olyan légkört kialakítani, ami nem keltett szorongást, de kellő figyelmet követelt meg a diákoktól. Talán ez volt az a tanóra, ahol még a légy sem zümmögött a 45 perc alatt, csak ha engedélyt kapott rá. J

A téma (atomok, atommodellek és vegyjelek) önmagában nem keltette fel a figyelmemet, de miután a tanárok YouTube-on mutattak nekünk kísérleteket, elkezdtem jobban érdeklődni. Kíváncsi voltam, hogy mi fog ebből kisülni. A tanárok helyett maguk a képanyagok voltak a motiváló eszközök.

Az óra elején volt egy rövid, önálló tudásfelmérés a sporcle.com nevezetű online kvízfelületen keresztül. Ez nem volt számomra élvezhető, mivel zavart, hogy nem tudom a helyes válaszokat. Az idői nyomás csak rontott a helyzeten, de alapvetően én magam nem vagyok egy játékos típus, bizonyára más diákok nem tapasztaltak ehhez hasonló szorongást.

Utána csoportokba kellett verődni az alapján, hogy a kiosztott cetliken szereplő szakkifejezés kinél volt azonos. Az azonos kifejezéssel rendelkezők csapatokba tömörültek és feladatokat kellett megoldaniuk. A módszer sikeresnek bizonyult, mivel mindenki csendben végezte a társával a feladatot. Az adott munkamódszert a tanárok az új információk feldolgozása végett alkalmazták.

Az adott kémiai vegyjelek rendszámát, atomtömegét, ionizációs energiáját stb. egy Google táblázatba kellett bevezetnünk. Önmagában sem a feladat, sem az eszköz nem volt annyira érdekfeszítő, DE a feladat eredményeképpen kitöltött táblázat új értelmet nyert a tanári magyarázattal, amit dícséretre méltónak tartok. Az eleinte mechanikusnak tűnő, túl sok logikát nem igénylő feladat a csoportmunka végeztével az egész tanóra összegzését foglalta magában és olyan esszenciális tudnivalókra világított rá, amelyek által a tanuló megtapasztalhatta az aha-élményt. A tanárok bebizonyították, hogy egy egyszerű, online szerkeszthető Google táblázatnak is lehet ,,varázsa”, csak tudni kell új fényben megvilágítani.

Továbbá nagyon jó ötletnek tartom, hogy a megfelelő labor vagy kellékek hiányában is igyekeztek a tanárok bemutatni a kémiai reakciókat, hiszen ezek a YouTube videók legtöbbször felcsigázzák a tanulók érdeklődését. A cél az érdeklődés felkeltése volt, és ez sikerült is. Az órát ugyancsak egy YoutTube-os dallal zártuk, amelyek a kémiai elemekről szóltak. Ez frappáns és jópofa módja volt a téma lezárásának.

(forrás: https://www.youtube.com/watch?v=VgVQKCcfwnU )

A tanárok főként szóban értékelték a munkánkat, de erre a célra nem volt külön eszközük vagy applikációjuk. Óra végén azonban megjutalmazták a tanulókat csokoládéval, hisz aznap járt a Mikulás.

A tanóra az IKT eszközök, pl. laptopok aktív használatára volt felépítve. Ez mind a tanárok, mind a tanulók számára előnyt jelentett, hiszen így egyszerre tudták felmérni a tudásunkat, bemutatni a kísérleteket, megismertetni az új témakört és begyakoroltatni az új ismereteket. Egy laptop vagy számítógép mindig sokat dob a tanórán. Pl. a saját szakterületemen azért lenne hasznos a laptopok bevonása a tanításba, mert különböző online feladatokat és ismeretellenörző teszteket tudnék elvégeztetni a diákokkal. Továbbá rendelkezésükre állnának online szótárak, ragozási adatbázisok, videótárak és különböző oktatási anyagok, amelyeket egy kattintással el tudnának érni. A laptophasználattal nem csak a tanulás válik egyszerűbbé és élvezetesebbé, hanem a tanárnak sem kellene óriási mennyiségű papírt feláldoznia a nyomtatásra.

Decemberben nagy kihívással találtam szemben magam: a játékosítás elméleti és gyakorlati oldaláról kellett 45 percben egy bemutatót tartanunk. A szakirodalmak hosszadalmas átböngészése után, olyan eszközök és applikációk után kezdtünk el kutatni, amelyek lehetővé teszik egy tanóra játékosítását. Az egyik tanulmány a Kahooton, Redmentán és Socrative-on kívül a ClassDojot is említésre méltatta.

Ez egy olyan tanár, diák és szülő által is szimultán használható alkalmazás, ami egyrészről játékosított értékelésre, tanulásszervezésre, számonkérésre stb. is alkalmas. Az osztályközösség minden tagját meg lehet feleltetni egy kis avatarnak, jelen esetben kis szörnyeknek. A figurákat teljes osztályba vagy kisebb osztályon belüli csapatokba lehet besorolni, ezért ideális tud lenni egy csoportmunkás feladatvégzés során. Az alkalmazás segítségével, a tanár élvezetessé tudja tenni az oktatási folyamatnak még azon részeit is, amelyek egyáltalán nem keltik fel a tanulók érdeklődését: pl. a névsorolvasást és a jelenlét vezetését. A program statisztikát is tud készíteni arról, hogy hányszor hiányzott vagy késett az adott tanuló. Az applikációban van random csoportalkotási lehetőség, mint azt megszokhattuk a TeamUp applikációban. A program olyan extrákat is tartalmaz, mint a meditációs zene szolgáltatása feladatvégzés alatt, hangzavarmérő vagy a chat felület, ahol tanár-diák-szülő tud egymással kommunikálni. Talán az utóbbi jelenti a legnagyobb innovációt.

(forrás: https://www.classdojo.com/ )

Jelen alkalmazás, úgy gondolom, hogy főként az alsó tagozatos tanulóknál érne el nagy sikereket, de nem zárom ki, hogy akár gimnáziumban is elnyerné a tetszését a serdülő kamaszoknál. Elvégre ki nem szereti a fantáziavilágot és a szerepjátékot?

Az idegennyelv-oktatásban főként a játékosított csoportmunka értékeléséhez használnám, hiszen külön pontot lehet adni a diák erőfeszítésére, kitartására, munkájának minőségére, segítőkészségére és a csapatban nyújtott teljesítményére. A finn órákon előszeretettel dolgoztatom a tanulókat csoportokban, ezért a ClassDojo alkalmas applikáció arra, hogy a csapatok különböző teljesítményeit alternatív módon értékeljem. Véleményem szerint jelen alkalmazást témától függetlenül lehet használni.

(forrás: https://www.classdojo.com/ )

A 10. osztályos földrajz óra célja a kreatív ismétlés és az új témakör bevezetése volt. Az órát mozgalmasra, érdekfeszítőre és a szokványostól eltérőre kívántuk tervezni, abban bízva, hogy az új applikációk és oktatási módszerek segítségével huzamosabb ideig fent tudjuk tartani a tanulók figyelmét.

(Forrás: http://terkepismeret.elte.hu/alapismeretek/szelesseg-es-hosszusag )

Az óra bevezető részében az érdeklődést a helyszín átalakításával igyekeztünk felkelteni. Az osztályteremben előre kihúzott fonalak (ezek voltak a szélességi és hosszúsági körök) és koordináták (ezek voltak a szélességi és hosszúsági fokok) segítségével kellett a diákoknak megtalálniuk a saját csoportjukat. A feladat közben igyekeztünk a szerepjáték eszközeivel is élni. Pl. a tanársegédek jelezték, hogy Helsinkiben túl nagy dugó alakult ki, ezért számukra egy meglepetés kirándulás kínálkozott fel: páran ingyen Londonba utazhatnak. A tanulók láthatólag élvezték ezt a kerettörténetet.

Miután a QR kódok segítségével megalakultak a csapatok, elkezdték feldolgozni az anyagot a tanársegédek által kiosztott handoutok alapján. 10 perc elteltével, mozaik módszerrel kellett a másik két csapatnak átadni az információkat. A feladat elején jeleztük, hogy szükség lesz majd 3 szóvivőre. A mozaikmódszer azért tűnt optimális oktatási módszernek, mert idő szűkében nehezen lehetett volna mindhárom régió (UK, Németország, Skandinávia) gazdaságát ismertetni. A módszer lényege talán abban rejlik, hogy a diákok mind a saját csoportjukban, mind a vendégcsapatoknál hatékonyan kell összefoglalják az új ismereteket. Ehhez készült minden csoportban egy padlet jegyzet is, ami mintegy segítségül szolgált az éppen előadó diáknak. A módszer gördülékenysége és hatékonysága azonban nem csak a diák fegyelmezettségén múlik, hanem a tanár jó koordinációs képességén. Az órán zavaró volt, hogy a csapatok a második fordulónál már belezavarodtak, hogy melyik városba is kell tartsanak, és hogy ott ki kivel osztja meg az új információt. Úgy gondolom, hogy maga a módszer számtalan előnnyel bír, de csak akkor tud hatékonyan működni, ha nagyon világos keretek között zajlik (ki kivel van egy csapatban, milyen információkat kell továbbadni, hány percben, melyik további csapatba kell ellátogatni stb.) A módszer aktivizálja a tagokat, de néha túlságosan is nagy hangzavar és káosz keletkezhet a révén a teremben.

A handoutokon lévő új információk feldolgozására a csapatok a Padlet nevezetű alkalmazást használták. 5 perc alatt mindenkinek kellett egy kulcsszavakból álló jegyzetet készítenie, és így kialakult egy bárki által szabadon szerkeszthető, folyamatosan frissíthető és bővítheti online összegzés. A tanár a diákok rendelkezésére bocsátotta a felület webhelyét, és elmagyarázta, hogy a félév során ezt a jegyzetet közösen fogják tartalmakkal megtölteni. Mivel nagyon könnyen ki lehet igazodni a felületen, nem volt szükség használati utasításokra. Az alkalmazás, úgy vélem, hogy tökéletesen ellátta a pedagógiai célunkat: rövid idő alatt átnézni egy új témakört, a fontos gondolatokat kiemelni és kulcsszavak szintjén egy rövid jegyzetet készíteni.

A tanár szóbeli bátorításain és visszajelzésein kívül, az értékelés egy Google űrlapon keresztül történt. A diákok saját maguk és társaik teljesítményeit is kellett értékeljék különböző emoticonokra kattintva. Ezt a tanulók akár az óra végén, akár házi feladatként kellett áttekintsék. A cél az volt, hogy a tanulókban kialakítsuk az autonóm tanulás igényét és a saját fejlődésért való felelősséget. Az (ön)reflexió által megtanulják tudatosabban kezelni saját tanulási tevékenységüket.

A laptop és a kivetítő számomra elengedhetetlen a nyelvtanításban. Természetesen ezek hiányában is képes kell legyen a tanár egy érdekfeszítő tanórát megszervezni és levezetni, de az IKT eszközök és az alkalmazások révén a tanítást sokkal élvezetesebbé lehet tenni. A finn nyelvtanításban a Padletet pl. egy tematikus szószedet összeállításához lehetne használni (pl. ünnepek, sportok, hobbik, néphagyományok, szakmák stb.) Mivel folyamatosan bővíthető, a diákok hosszabb távon is gyarapíthatnák a tartalmát, úgy, hogy közben átismétlik a már feljegyzett szavakat.

2017.11.08-án Demjén Dóra, Fábián Zsófia, Habranyi Gabriella és Tóth Patrícia egy 45 perces történelem órát tartottak a 10. osztályban a reformkorról és a Széchenyi István - Kossuth Lajos közötti vitáról.

A téma iránti érdeklődésemet a saját ismeretbeli hiányosságom keltette fel. Az órát indító rövid filmrészlet Széchenyi és Kossuth vitájáról csak fokozta a kíváncsiságomat, hiszen a romániai történelemoktatás ezt a témakört jobb esetben is csak az említés szintjén tárgyalja. A tanár előadásmódja  (halk beszéd, monoton hanglejtés stb.) sajnos nem fokozta motivációmat, hiszen nehezen lehetett érteni a hátsóbb sorokból a mondandóját, és kissé lehangolóan is hatott.

Oktatási módszer gyanánt a csoport a vitát választotta. Felső tagozaton kimondottan hálás tanítási stratégia, amennyiben a tanár előre megszervezi a feltételeit, kereteket szab a vitának, moderálja a beszélgetést és közbelép, ha a felek nem tartják be a vitatkozás és érvelés módszertani szabályait. Miután az osztály közös bekiabálással – ismétlésképpen- csoportosította a Kossuth és a Széchenyi –féle országvezetési elveket, a társaság két nagy táborra szakadva kellett vitázzon arról, hogy melyik politikusnak voltak helytállóbb és kifizetődőbb elképzelései. A vita sajnos csak azok számára volt hasznos és élvezetes, akik alapos történelemtudással rendelkeztek, így a 8-10 fős csapatból csak 2-3 embernek sikerült új ismereteket elsajátítania és azokat elmélyítenie. A tanár nem hagyott elegendő időt a csoportoknak az ok-okozati összefüggések felfedezésére, érvek felsorakoztatására és azok megvitatására. A vita tanári moderálás hiányában sokszor hangos veszekedésre hasonlított. Úgy gondolom, hogy a vita, mint oktatási módszer nagyon jó választás volt, viszont zömében csak annak a két szóvivő embernek volt hasznos, akik már amúgy is rendelkeztek megalapozott történelmi háttérismeretekkel. A csoport többi tagját nem sikerült sem bevonni, sem aktivizálni. Az óra végén hiányérzetem volt, hisz nem tudtam ismereteket elsajátítani, bár a motivációm és az érdeklődésem megvolt hozzá.

(https://www.quora.com/How-do-I-stop-arguing)

A filmvetítés után a tanár a Liveworksheets alkalmazást használta arra, hogy az előző órán elhangzott információkat a diákok felelevenítsék, jobban elmélyítsék és kontextusba helyezzék. A tanár a feladat elején arra kérte a diákokat, hogy bekiábálási módszerrel rendezzék 2 csoportba a Széchenyi Istvánra és a Kossuth Lajosra vonatkozó jellemzőket. A feladat gördülékenyen és gyorsan ment. A tanítási célnak (ismétlés, ismeretek rendszerezése, elmélyítése) az alkalmazás nagyon jól megfelelt. Az alkalmazás grafikailag egyszerű, de mégsem tűnik szakszerűtlennek. A tanár könnyen tudta kezelni a felületet, és pár perc alatt egy látványos összegzést sikerült az okostáblán megeleveníteni, amit a vita alatt is fel lehetett használni. Mind a módszert, mind az órán betöltött funkcióját nagyon hasznosnak találtam.

Az órán az értékelés a szóbeli dícséretben, bátorításban mutatkozott meg. A vitára való felkészüléskor a diákok helyes válaszaira a tanár helyeslően bólogatott vagy verbálisan fejezte ki egyetértését (,,Nagyon jó!", ,,Pontosan!"), valamint szemkontaktussal tudtára adta az éppen beszélő diáknak, hogy értékeli aktív részvételét.

A finn nyelvoktatásban nagy segítség tud lenni egy interaktív tanulási alkalmazás, hiszen a  (száraz) tankönyvi anyag egy idő után nem tudja kielégíteni a tanulók igényeit. A fiatalok lelkesebben oldanak meg drilleztető feladatokat - pl. ragozásnál-  egy-egy alkalmazáson keresztül, minthogy leírják azokat a füzetbe/ könyvbe. Az alkalmazások segítik a vizuális szemléltetést, ezért a tananyag memorizálása is könnyebb. A Liveworkheets-et a finn oktatásban is könnyen lehet hasznosítani. Személy szerint a melléknév- és igeragozásnál hívnám segítségül, valamint a szókincsbővítő feladatoknál (pl. a diákok rendezzék 2 csoportba a gyümölcsöket és zöldségeket). Utóbbi célra a quizlet-et még alkalmasabbnak tartom, mivel számos tanulási és tudásellenőrzési módot kínál fel.

http://m.koloknet.hu/iskola/pedagogus/alternativ-oktatas/kitorni-a-frontalis-tanitas-rutinjabol/)

A 2017 október 10-án Müller Klaudia, Lengyel Balázs, Szász Barbara, Vágányik Csaba által tartott 10. osztályos földrajzóra számos tekintetben gondolatébresztő volt, hiszen most már leendő pedagógusi szemmel tudtam követni a tanórájukat, az oktatási módszereiket és a spontánul kialakult problémák megoldására hozott döntéseiket. Az ember mindig többet tanul a másik példájából, ez most sem történt másként.

A 45 perces óra a globalizáció, dezurbanizáció, migráció témakörét járta körül 10. osztályos tanulók segítségével. Az óra egy rövid ráhangolódással kezdődött, amikor a ,,szóvivő” tanár, Balázs egy térképet vetített ki, ami alapján a diákoknak kellett rájönniük, hogy mely társadalmi jelenséget illusztrálja. Dícséretes, hogy az óra folyamán a tartalmat képekkel, grafikonokkal, ábrákkal tették szemléletesebbé, ami a vizuális memórizálást is segítette. A érdeklődést nem csak a képi elemekkel tartotta fent a tanár, hanem igyekezett minél többször olyan nyitott kérdéseket is feltenni a tanulóknak, amelyek révén bevonhatta őket a tanórába. Habár a tanár törekedett a diákok aktivizálására, tanácsos lett volna több időt hagyni a válaszra a kérdésfeltevést követően. A diákok valószínűleg nem azért nem válaszolnak, mert nem tudják a választ, hanem mert félnek, vonakodnak vagy talán bátorításra lenne szükségük. Tanárként előbb próbáljuk meg parafrazálni a kérdést, hozzunk példákat, vezessük rá a diákokat a válaszra, de mindenképp adjunk neki 10-20, akár 30 másodpercet végiggondolni a kérdést és választ adni.

A ráhangolódás után, a téma részletes ismertetésére egy frontális oktatási módszert választott a tanár, az előadást. Ennek tartama kb. 15-20 perc volt, ami 10. osztályosoknál elfogadható, de kétlem, hogy egyenlő szinten fent lehet tartani ezzel a figyelmüket. Vitathatatlan, hogy olykor szükség van a ,,tanár beszél, diák hallgat” – féle oktatásra, hiszen nem lehet mindig az új információkat valamilyen alternatív módszerrel rövid időn belül hatékonyan átadni. Tehát jogosnak tartom, hogy az óra első harmada előadásből állt. A tanár egy PowerPoint bemutatót vetített ki, és az alapján magyarázta az új leckét. Pozitívum, hogy a diákon kevés szöveg volt, sok képpel. Az óra másik két harmada a csoportmunkára épült, amiben már hasznosítani kellett az előzőleg megszerzett ismereteket. Ez jó alkalom volt arra, hogy a diákok a saját értelmezésükben osszák meg egymással az ismereteiket a témáról. A csoportmunka rendszerezte, beágyazta és tágabb összefüggésekbe helyezte az új ismereteket.

A tanórán korlátozott számban használták az IKT eszközöket. Az óra, amint már említettem, egy PowerPoint alapú bemutatóval kezdődött, amit lehetett volna pl. Prezivel helyettesíteni (kicsit modernebb, szemléletesebb, kreatívabb). A csoportmunka előtt az osztályt a TeamUp nevezetű alkalmazással sorolták csapatokba. Ez azért volt remek választás, mert a véletlenszerű csoportosítási elven alapszik, tehát a diákok lehetőséget kapnak más-más társukkal együtt dolgozni. Járulékos haszna, hogy nem engedi meg az osztályon belüli klikkek megerősödését. A csoportmunka során használt taneszközt (kinyomtatott garfikonokat) lehetett volna egy digitális alkalmazással helyettesíteni.

A 45 perces óra alatt nem véltem felfedezni értékelési módszereket, de ez természetes, hisz nem lehet minden egyes órán felmérni és értékelni a diákok teljesítményét. Egyedüli értékelésnek a verbális, helyeslő visszajelzéseket vehetjük, amit a tanár és a tanársegédei adtak a diákoknak az előadás, valamint a csoportmunka során.

A tanórát az 1 tanár + több tanársegéd modellre építve tartották meg, ami számomra újdonság volt. A skandináv államokban is előszeretettel használják ezt a munkamegosztást, de sajnos ez Magyarországon – tk. gazdasági okok miatt - ritkán alkalmazott módszer.

A saját szakterületemen előszeretettel használom az okostáblát és a kivetítőt, mivel igyekszem a száraz nyelvtanítást korszerű programokkal, interaktív tanulóprogramokkal feldobni. A finn szókincsővítéshez pl. gyakran használom a Quizlet tanuló-tanító programot, de sokszor mutatok a diákoknak videókat, filmrészleteket, interjúkat. A nyelvtani feladatokhoz igyekszem online feladattárakat találni, amiből manapság szerencsére nincs hiány. A tapasztalat is azt mutatja, hogy szívesebben tanulnak digitális eszközökkel, mert a kivetített képek, hangzóanyagok, aktivizáló tanulóprogramok serkentik az új ismeretek beágyazódását és a memorizálást.  

(Zanza TV- Irodalom. Későmodernség. Örkény István és a groteszk, https://zanza.tv/irodalom/kesomodernseg/orkeny-istvan-es-groteszk)

A digitális források közül kétségkívül a Zanza Tv volt az, amely leginkább megragadta a figyelmemet és felkeltette az érdeklődésemet. Összesen 8 témakörből, 75 leckét lehet meghallgatni.

A digitális tananyagforrás megtekintését követően az fogott meg leginkább, hogy a felület minden aspektusa a diákok igényeire van szabva.

Eredetileg az irodalom felé vettem az irányt, hiszen ez áll legközelebb az idegen nyelvek témaköréhez, de hamarosan azon vettem észre magam, hogy egymást követve hallgatok bele a sport, filozófia, matematika kategóriákban készült videókba, és szinte elfeledve elsődleges célomat, magára a tananyagra figyelek, diákként jegyzetelek, keresem az összefüggéseket, ergo tanulok. Bár a témákat jól átláthatóan a célközönség (8., 9., 12. évfolyam stb.) korcsoportja szerint sorolták kategóriákba, úgy gondolom, hogy átjárhatóak ezek a határok. Feltételezem, hogy a 8. osztályos diák is szívesen kíváncsiskodik a felső tagozatos gimnazisták tananyaga után, pláné, ha ennyire élvezetes köntösbe vannak az új információk bújtatva. Egyrészről lenyűgöző a videóanyagok minősége (képfelbontás, operatőri munka, szinkronhang, narratíva, nézőpont stb.), másrészről hihetetlen, hogy milyen átfogó tudásra tudnak szert tenni azok a tanulók, akik a videó után a feladatlapot is megoldják, illetve a végén saját magukat értékelve, megírják a tesztet. A teszt szummatív értékelést használ, de - és talán ez a fontosabb része-, bátorít a fejlődésre és javaslatokat ad, hogyan lehetne javítani a teljesítményen. Pl.,,Ez nem sikerült valami jól, próbáld újra. Előtte nézd meg a videót.”

Az anyagok mind igényesen előállított tartalmak, amelyek segítségével a diák 5-10 perc alatt elsajátítja a legfontosabb ismereteket. A videók kreatívak, szemléletesek, funkcionális tudásra építenek, a tesztekről nem is beszélve.

Sajnálattal állapítottam meg, hogy az én tudományterületemen nem fogom tudni igénybe venni ezt a digitális forrásanyagot, hiszen sehogy sem tudnám integrálni a finn nyelv és irodalom oktatásba. Ellenben hasznomra tudnom fordítani azokat az interaktív és innovatív feladattípusokat, amelyeket a tesztekben láttam. A megtekintett digitális tananyagforrás hozzásegített ahhoz, hogy rájöjjek, az IKT eszközök valóban szemléletesebbé, élvezetesebbé, interaktívabbá tudják tenni a tanulás folyamatát, csak ismerni kell a diákok igényeit.

A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola VIII.A osztálya Ládi Klára fizika-kémia szakos tanárnő vezetésével egy projektmunka keretén belül ismerkedett meg a kutatásalapú módszerekkel. A diákok a tv-s krimisorozatokhoz hasonlóan egy ismeretlen tettes nyomai után kutakodtak egy előre kijelölt helyszínen (ujjlenyomatokat, szövet- és fémdarabokat kerestek stb.) A cél a 7-8. osztályos ismeretanyag felelevenítése volt szerepjátékkal és terepmunkával. A projekt során mobiltelefonjaikat, valamint kémiai laboratóriumi eszközöket kellett használniuk. A cél az embert körbevevő kémiai anyagok és azok tulajdonságainak megismertetése volt. A nyomokról fotodokumentációt és jegyzeteket készítettek, valamint a lelőhely GPS koordinátáit megadva egy térképet is össze kellett állítaniuk. A projektet ön- és csoportértékeléssel zárták.

A megtekintett film segített nekem abban, hogy rájöjjek, kortól és tantárgytól függetlenül a diákokat tanácsos kimozdítani a megszokott tanulási környezetükből, azért, hogy stimuláljuk a motivációjukat, felkeltsük az érdeklődésüket, és elősegítsük a  spontán tanulási folyamatokat. Azt hiszem a diáknak mindig megkönnyebbülés felállni az iskolapadból, és kivonulni a szabadba, hogy valami a megszokottól eltérőt csináljon, ami révén új ismereteket szerez, de anélkül, hogy tudatosítaná magában.

A saját szakterületemen egy ehhez hasonló projektmunkát szókincsbővítési céllal szerveznék. A finnek természetközelisége nem csak elméletben létezik, hanem a hétköznapokban is megmutatkozik. Az iskolában a finn diákoknak mai napig növénytárakat kell készíteniük préselt növénymintákkal és rövid leírással. Nem csoda, hogy az erdőben sétálva problémamentesen meg tudják nevezni a növényeket, fákat, madarakat, rovarokat és egyéb állatfajokat. Ebből kiindulva, a finnül tanuló diákoknak azt a feladatot adnám, hogy egy parkban/ erdőben/ udvaron sétálva minél több növénytípust figyeljenek meg, dokumentáljanak fényképezőgéppel, majd szótárak és internetes források segítségével készítsék el saját növénytárukat. Így nem csak az adott élőlények neveit kellene megtanulniuk, hanem az ezekhez kapcsolódó kifejezéseket is (szín, méret, gyógyhatás stb.)

A videóban a projektmunka kiinduló pontja egy email volt, amit okostáblára kivetítve olvasott fel a tanár. Amennyiben az iskola nem rendelkezik IKT eszközökkel, a projekt ezen pontján módosítani kellene. Továbbá, ha az iskola mellett nincs olyan zöldövezet, ahol a diákok biztonságosan tudnának dolgozni, akkor a kutatás helyszínét egy osztályterembe kellene átteni.

A diákok okostelefonjukat használva töltötték ki a Google Drive-ra feltöltött kérdőívet, ami egyéni- és csoportos fejlesztő értékelési eszközként funkcionált a projektmunka végén. A filmben látott fejlesztő értékelési eszköz a saját szakterületen is alkalmazható, méghozzá úgy, hogy a nyelvóra végén a diákok értékelik az aznapi munkájukat. Pl. aznap mely kompetenciákat vélték leginkább fejlődni és miért? Mi okozott nehézséget az aznapi leckében? Mit tudtak problémamentesen elsajátítani? Ha valami nem volt érthető, miért nem volt az? Min lehetett volna változtatni (figyelmen, hozzáálláson, tanár magyarázatán, segédanyagon stb.)?

Amennyiben nagyobb létszámú csoportban tartanék órát, mindenképpen élnék az okostábla nyújtotta lehetőségekkel. Egy nyelvórán nagy előny, hogyha hangzóanyagokat lehet lejátszani, rövid filmrészleteket lehet megmutatni, a diákok számára ismeretlen szavakra lehet ráguglizni, valamint interaktív online feladatsorokat lehet közösen megoldani. A videóban a tanár az osztályt a TeamUp (nem mellesleg finn!) alkalmazással osztotta csoportokra. Csoportos munkánál követném Ládi Klára tanárnő módszerét.

A film megtekintését követően az fogott meg leginkább, ahogyan a tanárnő viszonyult az egész projektoktatáshoz. Kezdettől fogva látszott rajta a diákokba és a sikerbe vetett bizalom. Nem lépett ki szerepéből egy pillanatra sem, és magatartásával diákjait is arra bátorította, hogy vegyenek részt ebben a szerepjátékban.