http://m.koloknet.hu/iskola/pedagogus/alternativ-oktatas/kitorni-a-frontalis-tanitas-rutinjabol/)
A 2017 október 10-án Müller Klaudia, Lengyel Balázs, Szász Barbara, Vágányik Csaba által tartott 10. osztályos földrajzóra számos tekintetben gondolatébresztő volt, hiszen most már leendő pedagógusi szemmel tudtam követni a tanórájukat, az oktatási módszereiket és a spontánul kialakult problémák megoldására hozott döntéseiket. Az ember mindig többet tanul a másik példájából, ez most sem történt másként.
A 45 perces óra a globalizáció, dezurbanizáció, migráció témakörét járta körül 10. osztályos tanulók segítségével. Az óra egy rövid ráhangolódással kezdődött, amikor a ,,szóvivő” tanár, Balázs egy térképet vetített ki, ami alapján a diákoknak kellett rájönniük, hogy mely társadalmi jelenséget illusztrálja. Dícséretes, hogy az óra folyamán a tartalmat képekkel, grafikonokkal, ábrákkal tették szemléletesebbé, ami a vizuális memórizálást is segítette. A érdeklődést nem csak a képi elemekkel tartotta fent a tanár, hanem igyekezett minél többször olyan nyitott kérdéseket is feltenni a tanulóknak, amelyek révén bevonhatta őket a tanórába. Habár a tanár törekedett a diákok aktivizálására, tanácsos lett volna több időt hagyni a válaszra a kérdésfeltevést követően. A diákok valószínűleg nem azért nem válaszolnak, mert nem tudják a választ, hanem mert félnek, vonakodnak vagy talán bátorításra lenne szükségük. Tanárként előbb próbáljuk meg parafrazálni a kérdést, hozzunk példákat, vezessük rá a diákokat a válaszra, de mindenképp adjunk neki 10-20, akár 30 másodpercet végiggondolni a kérdést és választ adni.
A ráhangolódás után, a téma részletes ismertetésére egy frontális oktatási módszert választott a tanár, az előadást. Ennek tartama kb. 15-20 perc volt, ami 10. osztályosoknál elfogadható, de kétlem, hogy egyenlő szinten fent lehet tartani ezzel a figyelmüket. Vitathatatlan, hogy olykor szükség van a ,,tanár beszél, diák hallgat” – féle oktatásra, hiszen nem lehet mindig az új információkat valamilyen alternatív módszerrel rövid időn belül hatékonyan átadni. Tehát jogosnak tartom, hogy az óra első harmada előadásből állt. A tanár egy PowerPoint bemutatót vetített ki, és az alapján magyarázta az új leckét. Pozitívum, hogy a diákon kevés szöveg volt, sok képpel. Az óra másik két harmada a csoportmunkára épült, amiben már hasznosítani kellett az előzőleg megszerzett ismereteket. Ez jó alkalom volt arra, hogy a diákok a saját értelmezésükben osszák meg egymással az ismereteiket a témáról. A csoportmunka rendszerezte, beágyazta és tágabb összefüggésekbe helyezte az új ismereteket.
A tanórán korlátozott számban használták az IKT eszközöket. Az óra, amint már említettem, egy PowerPoint alapú bemutatóval kezdődött, amit lehetett volna pl. Prezivel helyettesíteni (kicsit modernebb, szemléletesebb, kreatívabb). A csoportmunka előtt az osztályt a TeamUp nevezetű alkalmazással sorolták csapatokba. Ez azért volt remek választás, mert a véletlenszerű csoportosítási elven alapszik, tehát a diákok lehetőséget kapnak más-más társukkal együtt dolgozni. Járulékos haszna, hogy nem engedi meg az osztályon belüli klikkek megerősödését. A csoportmunka során használt taneszközt (kinyomtatott garfikonokat) lehetett volna egy digitális alkalmazással helyettesíteni.
A 45 perces óra alatt nem véltem felfedezni értékelési módszereket, de ez természetes, hisz nem lehet minden egyes órán felmérni és értékelni a diákok teljesítményét. Egyedüli értékelésnek a verbális, helyeslő visszajelzéseket vehetjük, amit a tanár és a tanársegédei adtak a diákoknak az előadás, valamint a csoportmunka során.
A tanórát az 1 tanár + több tanársegéd modellre építve tartották meg, ami számomra újdonság volt. A skandináv államokban is előszeretettel használják ezt a munkamegosztást, de sajnos ez Magyarországon – tk. gazdasági okok miatt - ritkán alkalmazott módszer.
A saját szakterületemen előszeretettel használom az okostáblát és a kivetítőt, mivel igyekszem a száraz nyelvtanítást korszerű programokkal, interaktív tanulóprogramokkal feldobni. A finn szókincsővítéshez pl. gyakran használom a Quizlet tanuló-tanító programot, de sokszor mutatok a diákoknak videókat, filmrészleteket, interjúkat. A nyelvtani feladatokhoz igyekszem online feladattárakat találni, amiből manapság szerencsére nincs hiány. A tapasztalat is azt mutatja, hogy szívesebben tanulnak digitális eszközökkel, mert a kivetített képek, hangzóanyagok, aktivizáló tanulóprogramok serkentik az új ismeretek beágyazódását és a memorizálást.
